TOP 7 boszorkányos mesterséges anyag
2009.06.29. 18:26
Nemrég még elképzelhetetlennek tartották volna, hogy ilyen anyagok egyáltalán létezzenek. Egyszerűen fittyet hánynak az általánosan ismert fizikára; egyébként pedig köszönik, jól vannak.
7. Ferrofluidok
Találós kérdés: mit kapunk, ha bizonyos vasvegyületek nanorészecskéit víz, olaj és valamilyen felületaktív anyag kolloid oldatában szuszpendáljuk? Igen, eltaláltad: a válasz a ferrofluid! (Már arra is büszke lehetsz, ha tudod, mit jelent a szuszpendálás.)
A ferrofluidok olyan folyadékok, amelyek a mágneses mezőre igen bizarr és látványos módokon reagálnak. Van egy csomó gyakorlati hasznuk is, de ha a következő videóba belenézel, kábé már érezni fogod a lényeget:
Amikor ráengedik a mágneses teret a folyadékra, a vasrészecskék reakciója következtében a folyadék bizonyos értelemben megszilárdul. Bizony, ferrofluidból már készithető is az első T-1000 generáció! Ráadásul metálfeketében, amitől az egész százszor gonoszabban fog kinézni…
És mire használják?
Rengeteg mindenre használhatók a winchesterek kenésétől és védelmétől kezdve egészen a hangszórók hűtéséig – persze a legfontosabb, hogy iszonyatosan jól néznek ki:)
Mivel mágneses mezővel befolyásolható a szilárdságuk, ez tökéletesen alkalmazhatóvá teszi őket az olyan területeken, mint pl. egyes Ferrari modellek számítógép-vezérelt lengéscsillapítása.
Mivel képesek a mágneses mező bizonyos elnyelésére is, ezért a légierő a segítségükkel teszi láthatatlanná a gépeit a radarok számára. A NASA pedig többek között űrrepülőgépek giroszkópjaiként használja őket. És persze ne feledkezzünk meg a T-1000-esről sem!
6. Aerogél
A képen nem a tégla a poén, hanem az, ami a tégla alatt van. Az aerogél – amit szoktak „fagyott füstnek” is nevezni – pont olyan egyesek szerint, mint Ben Affleck sármja: tulajdonképpen nem létezik, de valahogy mégis ott van... Leegyszerűsítve: az aerogél 99%-a levegő, a maradék egy százalék pedig szilícium-dioxid.
Embertelen súlyok megtartására is képes: a fenti képen egy 2,5 kg-os téglát tart 2,38 grammnyi aerogél. A szerkezetéből az is következik, hogy elképesztően jó hőszigetelő. Ja, és tűzálló is. Egyébként a harmincas években kísérletezték ki. Fogadásból.
És mire használják?
Többek között arra, hogy az űrhajósok ne főjenek meg, amikor egy űrrepülő 25 Mach sebességgel belép az atmoszférába. Mivel a nanostruktúra miatt tényleges felülete is óriási, így katalizátorok hordozójaként és elnyelető anyagként is alkalmazható. Azonkívül elkészíthető belőle a világ legkönnyebb pingponglabdája is, ahogy az a következő videón (0:36-nál) látható:
5. Perfluorokarbon
A képen látható egérben az az érdekes, hogy éppen búvárkodik.
Talán van még, aki emlékszik a Mélység titka című filmre. Arra a jelenetre, amikor Ed Harris búvárruháját feltöltik valami folyadékkal, amit aztán ő …szépen belélegez. A dolog (vagy legalábbis valami hasonló) tényleg létezik: a perfluorokarbon folyadékok annyi oxigént tartalmaznak, hogy nem fullad meg az ember, ha belélegzi őket. Először a 60-as években végeztek velük sikeres kísérleteket. Legalábbis többé-kevésbé…
Az egerek ugyanis néhány óra után elpusztultak, egyesek szerint azért, mivel nem bírták idegekkel, hogy fuldoklanak, de mégsem döglenek meg, miközben vékony egérhangjukon hisztérikusan próbálnak segítségért kiáltani… A kutatók hivatalos magyarázata szerint a folyadék nem volt megfelelő tisztaságú. Erre az előbb említett egyesek válasza az, hogy „persze hogy nem, mivel az egerek félelmükben teleszarták…”
És mire használják?
Azon kívül, hogy egereket kínoznak lassan halálra, a perfluorokarbon folyadékokat használják többek között ultrahangkészülékekben, de még mesterséges vér előállítására is.
Mielőtt viszont valaki ezzel akarná feltölteni a ház melletti úszómedencét egy laza négy órás felszerelés nélküli búvárkodásra, jó tudni, hogy szörnyen környezetszennyezőek: többek között a szén-dioxidnál 6500-szor jobban melegítik az atmoszférát.
4. Elasztikus vezetők
Van rá esély, hogy LCD képernyőn olvasod ezeket a sorokat. Ez természetesen óriási fejlődés a nem is oly rég még több tíz kilós kocka monitorokhoz képest, viszont még mindig van hová fejlődni. Az elasztikus vezetők jelenthetik a következő lépést előre.
Az alapötlet: szén nanocsöveket kevernek ionizált folyadékba (akármit is jelentsen ez). A végeredmény mindenesetre az, hogy az ember feltekerheti és zsebre rakhatja a számítógépe papírvékony képernyőjét.
És mire használják?
Az előbb említett zsebre rakós trükkön kívül, sok kutató és orvos várja már a pillanatot, amikor ezeknek a segítségével hajlékony kamerát készíthet és a szemgolyód fenekére helyezhet. A dolog alkalmazását innentől a fantáziádra bízom… (kandi kamera, Paris Hilton stb.) Egy másik felhasználási terület a mesterséges bőr gyártása robotok számára - addig is, amíg el nem készülnek a T-1000-essel...
3. Nem newtoni folyadékok
Gyakorlati oldalról megfogalmazva, a nem newtoni folyadékok olyan folyadékok, amelyek bizonyos erőhatásra megszilárdulnak. Mint pl. egy láb nyomása:
Ennek eredményeképpen pl. a filmen látható idióták is úgy tudnak a vízen járni, ahogy valamikor Jézus tette (ami a videó első 30 másodpercében baromira vagány, utána meg nagyon ciki).
És mire használják?
A hadsereg már kitalálta, hogy nagyon jó páncélt lehetne készíteni belőle. Az ötletük az, hogy a nem newtoni folyadék segítségével a ruha alapesetben puha és rugalmas lesz, de a golyó becsapódásának hatására azonnal felkeményedik. Tehát a pudingból készült ruha egyben golyóálló mellény is lesz…
2. Átlátszó alumínium
A Star Trek IV: A hazatérés c. filmben Scotty, a jövőből 1986-ba visszaérkezett űrhajó skót mérnöke próbál áttetsző alumíniumot szerezni bizonyos bálnák megmentéséhez. A filmben elég hülyén néznek rá a mérnökök, mert a film szerint az átlátszó fém még több évszázadnyi távolságban van 1986-tól.
(Egy rövid mellékzönge: ez az a film, aminek egy jelenetét rejtett kamerával vették fel az utcán: amikor az egyik szereplő San Francisco-ban erős orosz akcentussal megkérdezi a gyanútlan amerikai járókelőktől, hogy merre található az alabamai katonai támaszpont az atomreaktorral. Az előbb említett mérnökök tekintete semmi a járókelőkéhez képest…)
Mindenesetre az áttetsző alumínium bizonyos értelemben már egy ideje létezik. Eredetileg nem más formában, mint a zafír és rubin, amik mind-mind áttetsző alumínium-oxid kristályok. Ahogy azonban már eddig is láttuk, az emberiséget nem igazán elégítik ki azok az anyagok, amiket a jó öreg anyatermészet fel tud mutatni. Elkészült tehát a mesterséges átlátszó alumínium, ami azon kívül, hogy át lehet látni rajta, olyan erős, mint az acél.
És mire használják?
A hadsereg (ki más…) elég sok fantáziát lát pl. az átlátszó páncélban. Képzeljünk csak el mondjuk egy tankot átlátszó fémből!
Átlátszó alumíniumból készülhetnének golyóálló ablakok is, illetve nagyon könnyű lenne a repülőgépekre is olyan ablakot gyártani, aminek meg sem kottyan, ha mondjuk 4 Mach sebességnél találkozik egy nagyobb madárral…
Az ilyen ablakok egyetlen hátulütője, hogy nem lenne több olyan ember, aki a „kocsiból kirepülve szerencsésen megúszta a balesetet” – hiszen a repülés ötödik ezredmásodpercében egyenletesen szétkenődne a saját szélvédőjén.
1. Szén nanocsövek
A szén nanocső az a csodaanyag, ami egy napon ellátja majd energiával a lakásodat, eljuttat téged az űrbe, és megírja helyetted a matekleckét is. (Az utolsó helyre gyakorlatilag akármit beírhatsz a kutatók lelkesedése alapján.)
A felfedezésüket még a szakmai közösség is sokszor 1991-hez köti, pedig már 1952-ben írt róluk két szovjet kutató a Zsurnal fizicseszko himii című magazinban. Mivel azonban a tudományos világ kábé annyit értett ebből a lapból, mint te vagy én, de még ha értette is volna, akkor sem juthatott hozzá a hidegháború éveiben, így szegény szovjet kutatók számára elmaradt a világhír a felfedezésért. (Ha kikéred magadnak, hogy annyit értenél belőle mint én, akkor itt elolvashatod az eredeti cikket)
A szén nanocső az ember által ismert legerősebb anyag. Egy hajszálvékony szál elbírná egy gépkocsi súlyát, feltéve, ha nem vágná azonnal ketté az autót. Bár lehet, hogy az még látványosabb lenne, mint felemelni… Amiért mégsem látsz a YouTube-on sem felemelős, sem kettévágós videókat, annak az az oka, hogy van még egy apró probléma, amit eddig nem igazán sikerült megoldani. A nanocsövek hossza mikronokban mérhető, és ez idáig senkinek sem sikerült összekötni a végüket. De már vannak biztató fejlemények…
És mire használják?
Az eddigiek során sikerült nagyon alacsony ellenállású áramköröket és igen apró számítógép-processzorokat készíteni. A jövőben a határ a csillagos ég. A hihetetlenül kicsi szuperszámítógépektől kezdve a még-hihetetlenebbül-kicsi, szuper akkumulátorokon és az elképesztően hatékony napelem-cellákon keresztül az olyan leheletvékony anyagokig, amik képesek megállítani a puskagolyót – pl. az űrliftekről nem is beszélve – elvileg bármi megoldható belőlük.
A napszemüvegkeret, ami soha nem törik el, a kenyérpirító, ami minden egyes alkalommal tökéletesre pirítja a kenyeret, a TV távirányító, amiről soha nem kopnak le a számok. Vagy a csipszes-zacskó, ami soha nem ragad be az automatába. A karbon nanocsövekkel mindegyik valóság lesz.
Via Cracked.com
A TOP 7 sorozat más részei: A valaha készült leghülyébb fegyverek, A világ 7 legbizarrabb balszerencsesorozata
.
Utolsó kommentek