Hiroshima 64 évvel ezelőtt

2009.08.06. 20:08

Ma van a hiroshimai atomrobbantás 64. évfordulója. Az internet egyik legjobb fotóblogja, a Boston Globe "Big Picture" eredeti képekkel emlékezett meg az eseményről:

 

Hiroshima a bomba ledobása előtt

Az amerikai légierő légifotója Hiroshimáról, bejelölve a bomba tervezett célpontja (bár a bomba 600 méter magasan a levegőben robbant, hogy még nagyobb területre terjedjen ki a hatása.) A koncentrikus körök sugarának különbsége kb. 300 méter.

Little Boy, a bomba. Kb. három méter hosszú, és négy tonna tömegű volt. Ebből kb. 64 kg volt az uránium urán, ami az atomrobbanásért "felelt".

A 15 kilotonna TNT-nek megfelelő erejű bomba robbanásának felhője. A képet az amerikai légierő egyik gépe készítette távozás közben.

A bomba robbanásának felhője. Amikor ez a kép készült, a felhő magassága már 6 km, "szélessége" pedig 3 km volt.

Hiroshima a bomba robbanása után. A kép bal felső részén látható a robbanás centruma a kisebb hídtól induló Y elágazás fölött.

A képen látható híd kb. 900 méterre volt a robbanás középpontjától. A betonkorlát oszlopai megvédték az aszfaltot, ami a többi helyen megégegett.

Hiroshima 1946. márciusában, kb. fél évvel a robbanás után.

Hiroshima a robbanás után. Megfigyelhető a felpúposodott járda, illetve a földből kitépett csatornanyílás, mind a kettő a bomba robbanásakor fellépő vákum következménye.

A képen látható férfi a robbanás középpontjától kb. 2 km-re tartózkodott, a sapkája bizonyos fokig megvédte a bőrét a megégéstől. (A kép két hónap elteltével készült.)

A hiroshimai tűzoltóság egyetlen létrával rendelkező teherautója. A tűzoltóság kb. 1 km-re volt a középponttól.

A robbanás középpontja 1945. őszén.

Hiroshima 1945. őszén.

Az egyik beteg 1945. szeptemberében egy ideiglenes kórházban, amit az egyik megmaradt épületben alakítottak ki.

A beteg bőrébe égett az éppen viselt kimonó.

Égési sebek az atomrobbanás első felvillanásának hőjétől.

 Egy túlélő nézi a romokat, a háttérben a Hiroshima Prefectural Industrial Promotion Hall épülete, a későbbi Hiroshima Peace Memorial. Az épület, amely 150 méterre volt a robbanás centrumától, ma az atombomba áldozataira való emlékezés helye.

 Hiroshima és a környező hegyek 1945. őszén.

 A robbanás középpontja nem sokkal az atombomba előtt. A kupolás épület a híres Hiroshima Prefectural Industrial Promotion Hall.

Amerikai katonák vizsgálják a robbanás középpontjának helyszínét 1945. őszén.

Hiroshima és a robbanás középpontja ma. Előtérben a Hiroshima Peace Memorial Hall.

 

A képeket nagyobb felbontásban megnézheted a Boston Globe oldalán.

 

A blogon érdekelhet még pl. a Fotókon a fotósok - mindent a tökéletes kép érdekében, esetleg a "Világ 7 legdurvább pechsorozata", többek között azzal az emberrel, aki ott volt Hiroshimában és Nagaszakiban is a bombák ledobásakor.

 

.

Címkék: történelem japán évforduló atombomba hiroshima atomrobbantás

Szerző: tulelocsomag

· 1 trackback 52 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lenyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr961293109

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Lily Allen: F*ck You-A liberális értelmiség bosszúja 2009.08.06. 22:59:50

"Joining the now international movement (france and england), a bunch of hungarian actors decided to make their own version of this music video... enjoy!" A liberális értelmiség üzeni. Először azt hittem ez vicc, és ez az ő paródiájuk! (t...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem vagyok fideszes 2009.08.06. 22:28:16

"Ebből kb. 64 kg volt az uránium, ami az atomrobbanásért "felelt"."

Jó lesz az uránnak is.

Neocon 2009.08.06. 22:41:35

Mennyi ido telt el, amig ujra lakhato lett a varos? A kepek jok, bar a before-after kepeket jobban szeretem (ugyanazon helyrol/szogbol fotozott kepekre gondolok, amiker faszernyakosan egymas melle/ala lehet rakni, hogy osszehasonlitani is konnyu legyen).

Nem vagyok fideszes 2009.08.06. 23:10:05

@tesz-vesz: Hát persze, te nagyonkurvaokos. Az sokkal faszább lett volna, ha a két nukit nem hajítják le, Hirohito nem törik meg, nem dobja be a törülközőt, minek következtében szisztematikusan, házról-házra kellett volna elfoglalni Japánt, ugye? Szerinted akkor hány halott lett volna, okostóni? Mind japán, mind amerikai oldalon? Gondolkodj előbb, b+, aztán írogass!

Forest (törölt) 2009.08.06. 23:18:27

@Lófasz Hadnagy: Ma reggel a Kossuth-on volt egy összefoglaló. Nem én modom, ott hangzott el, hogy katonailag indokolatlan volt az atom bevetése, mivel Japán már elötte megtört, és elveszítette a háborút.
Nagyjából egyenértékű faszság volt Drezda földig bombázásával.
De hát ki kellett próbálni az új fegyvert, ugye..

nav 2009.08.06. 23:18:53

@Lófasz Hadnagy:Hát persze, te nagyonkurvaokos.A "nuki" 242 ezer ember életét követelte, 140_ezer_ember_azonnal, a többiek pedig a sugárzás okozta betegségekben haltak meg. Gondolkodj előbb, b+, aztán írogass!

Neocon 2009.08.06. 23:30:07

Na azert csak hatrabb az agarakkal, ez is csak egy fegyver, csak nagyobbat szolt az atlagosnal. Haboru volt, ott pedig nincs olyan, hogy "jaj, ez a fegyver tul eros, nem vetem be". A cel visszarugdosni a masikat a barlangjaba, ha az sikerult, akkor utana kovetkezhet a moralizalas, meg hogy felhaborito meg hat ezt azert nem lett volna szabad, termeszetesen mindezt a jo meleg futott szobabol egy olyan kontinensrol, amelynek elsopro reszen az elmult 64 evben nem volt haboru. Sok oka volt, hogy ledobtak ezt a bombat - nem mindegyik katonai - , de a romaiak ota tudjuk, hogy inter arma enim silent leges.

Kis ember 2009.08.07. 00:06:07

Ha nem dobják le a bombákat, partra kellett volna szállni Japánban. Ez kb. 500.000 amerikai katona életébe került volna. Ők áldhatják a "Little Boy"-t és a "Fat Man"-t

victor vacendak 2009.08.07. 00:12:32

Na már 40 táján lett volna atomja amerikának, akkor kaphatott volna rögtön pearl harbor után japán és esetleg berlin is. Vége lett volna a VH-nak. Népírtás, de cirka 50 millióval kevesebb áldozat globálisan (egyébként minden bomba népírtás akkor ezen logika szerint).

Doryyka 2009.08.07. 00:18:02

szép napon van (volt:)) a szülinapom... De azért buli, csak megint öregebb lettem. De ez akkor is egy szomorú, legalábbis elgondolkodtató nap lesz Hiroshima miatt.

¿Qué tapas hay? 2009.08.07. 00:37:04

@Forest: Ez az elemzés sántít egy kicsit. Japán erőforrásai 1944 végére kimerültek, de az ország nem tört meg. Nem szabad ezt a helyzetet európai ésszel felfogni. Japán számára pont az okozta a gondot, hogy hogyan tudnának a háborúból úgy kilépni, hogy ez ne járjon a császár, illetve a császári hatalom tekintélyének elvesztésével. Konvencionális, partraszállásos támadás esetén mindkét félnek rettenetes veszteségei lettek volna, lévén a polgári lakosság is - az amerikai partraszállást követően - aktívan belépett volna a harcba.

Az atombomba bevetése megadta azt a "vis maiort" a Japán Császárságnak, amivel presztízsveszteség, illetve a japán anyaország jelentős pusztulása nélkül ki tudott lépni a háborúból.

Misu · http://hu.linkedin.com/in/viktoradorjan 2009.08.07. 00:49:29

Van racionalitás abban, hogy összehasonlítjuk, mennyi áldozatot követelt volna ez vagy az, de a kurva életbe, nézzetek már rá azokra a fotókra... Persze, a végeredmény ugyanaz, ha egyesével lőnek le félmillió embert vagy rájuk dobnak 2 atombombát, de akkor is, miről beszélünk? Egészen hihetetlen csoda, hogy annyi idiótával a világtörténelemben és a mai politikában azóta nem nagyon kerültek elő ezek a dolgok, remélem nem is nagyon fognak.

ebenbry (törölt) 2009.08.07. 02:26:38

A japánok szörnyű háborús bűnöket követtek el élvezettel Kínában és máshol Ázsiában (pl. Nanking, megerőszakolták és bambuszkarókba húzták a nőket és gyerekeket, több százezer halott), és máig nem kértek bocsánatot érte. Ez fel sem merült bennük soha. Egy fillér kártérítést sem fizettek soha az áldozatoknak. Ez is hozzátartozik a nagyon csodált japán mentalitáshoz.

Japán hadsereg és a lakosság kimerült, de kész lett volna még sokáig harcolni.
Ha megkérdezek egy koreait, kínait, malájt tud mesélni a japánok kegyetlenségéről. Ők olyan élvezettel öltek, és erőszakoltak gyerekeket, mint senki más a XX. században.
A legjobb helyen vetették be a bombákat. A bombázás a szovjeteket is figyelmeztette, hogy tovább nem terjeszkedhetnek. Sajnos Kelet-Európa sorsa akkor már késő eldőlt.

A bombázás szükséges volt és a a háborúnak vetett véget!

agyvezér 2009.08.07. 07:32:59

Az amik már 3 éve harcoltak. Felmérték a lehetséges veszteségeket a partraszálláskor.
Gondolom leszarták az ellenség áldozatait.

zedara 2009.08.07. 07:43:22

Bármilyen hihetetlen, nagyon valószínű, hogy a 3. világháború (pl a kubai válság idején) pont Hirosima és Nagaszaki miatt nem következett be végül.

Tudom, kegyetlenül hangzik, de ha nem történt volna meg, Sztálin vagy egyik utódja lehet hogy bevetette volna máshol (például Európában), sokszorta nagyobb konfliktust és tragédiát előidézve.

Hirosima és Nagaszaki intő példa marad mindörökre, mit képes az emberiséggel, városokkal tenni egy nukleáris fegyver.

2009.08.07. 07:46:05

Durva képek.

@agyvezér: Nyilván rohadtul nem érdekelte őket, hogy mennyi ember hal meg, és hogyan.

Már évekkel ezelőtt fejtegették, hogy más módon, máshol felrobbantva kellett volna demonstrálni a japánok előtt az atombomba erejét. Nem közvetlenül százezernyi emberre ledobva.
De az amerikaiak így döntöttek.

@ebenbry:
Az amerikaiaknak egyébként melyen jogalapjuk volt/van felemelni a szavukat bármiféle népirtás ellen? Amiket elkövettek anno az őslakos indiánok ellen.

beavereater [AT] 2009.08.07. 07:57:31

Akik szerint az atombomba felesleges népirtás volt, azoknak ajánlott olvasmány:
"Racing the Enemy: Stalin, Truman, and the Surrender of Japan by Tsuyoshi Hasegawa"
Ebből világosan kiderült, hogy a japánok az utolsó _emberig_ tartó harcra készültek, a lakosságot tréningezték arra, hogy minden eszközzel harcoljanak majd a partraszálló amerikaiak ellen (amire a lakosok hajlandók is voltak). Ha nincs a két atombomba, több millió japánt kellett volna kiírtani a békéhez. Ennyi.

beavereater [AT] 2009.08.07. 07:58:34

@agyvezér: "Gondolom leszarták az ellenség áldozatait."

A háborúban ez a szokás. Aki nem így gondolkozik, az már el is vesztette a háborút.

drazsé 2009.08.07. 08:24:42

1942 májusában lezajlott a Korall-tengeri csata, amely bár döntetlen volt (vagy enyhe japán győzelem, ebben hasonlít a Jütlandihoz), stratégiailag amerikai győzelemnek minősül, lévén sikeresen megakadályozták a japán terveket (Port MO illetve Ausztrália elleni hadműveletek)

majd egy hónapra rá 1942 júniusában lezajlott a Midwayi ütközet, ahol is a japán flotte megsemmisítő vereséget szenvedett és egyetlen döntő ütközetben elveszítette a háborút (megintcsak párhuzam az első VH-val, ahol ezt már nem vállalta fel a német flotta)

tehát évszámok:
1942 Júniusában japán elveszíti a háborút

ehez képest az atombomba ledobása 3 év, és közben volt egy Burmai hadjárat, egy Guadalcanal, egy island hoppin, egy Okinawa, egy Iwo Jima, egy Pellau, egy....

innettől fogva úgy gondolom, hogy az a feltevés, hogy japán már úgy is megtört 45 augusztusára, igencsak elméleti (egyébként megtört, igen, katonailag szét volt verve, igen, ehez képest képes volt és szándékozott is folytatni a harcot...)

de legalább a világ tanult a dolgoból, és így többé hál istennek nem vetették be
(pedig lett volna rá indok, hely, 51, Korea, McArthur kérte a bevetésének engedélyezését, le is váltották)

The reaper 2009.08.07. 08:30:06

@¿Qué tapas hay?: Ahogy mondod. A császár nem adta volna fel a harcot, csak ha már ő az egyetlen élő japán.
Amúgy a japán császárt olyan isteni imádattal imádták a japánok, hogy amikor kapitulált, és közölte a köznéppel, hogy "figyi én is csak ember vagyok", akkor nagyon sok ember öngyilkos lett. Mert nem bírták elviselni, hogy a császáruk nem egy isten, csak egy közönséges ember.

Kis ember 2009.08.07. 08:30:40

@AntiChrist:
Hiába demonstrálták volna máshol. Iszonyú fanatikusok voltak a japánok. Gondolj bele, meddig harcoltak még a szigeteken a kapituláció után. Ez a sokk kellhetett nekik, hogy rájöjjenek: ha nem adják meg magukat, szép sorban eltűnnek a városaik.

==T== 2009.08.07. 08:30:40

@Kis ember: Ez nem igaz. A Japánok már korábban felajánlották a kapitulációt. Egyetlen feltételük a Császár maradása volt.

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2009.08.07. 08:31:26

Drezdában is legalább ilyen durva bombázást műveltek, csak ott nem atommal, hanem másmilyen bombákkal. Nem rég kért érte bocsánatot Obama.
Egy háború mindkét félről áldozatokkal járt.
Csak amíg a japán civil lakosság fegyvert fogott volna egy szövetséges (nem amerikai!)partraszállás esetén, addig drezdában békés, polgári lakosság tartózkodott, akik teával fogadták volna az őket kirabolni vágyó jenkiket.

tommybravo 2009.08.07. 08:58:51

@==T==: Kevered a sorrendet: előbb lebombázták az amcsik Hiroshimát ÉS Nagaszakit, aztán kezdtek a békéről tárgyalni a japánok. Az amerikaiak féltétel nélküli kapitulációt vártak el, végül megegyeztek, hogy a császár marad. Természetesen a japánok sem voltak egységesek, ott is voltak ellenzői a háború folytatásának és próbáltak egyezkedni a szövetségesekkel. Ez azonban kisebbség volt, a többség - akik döntési pozícióban voltak - a "harc a végsőkig" elvet követték. A wikipédia idézete szerint "the Emperor, looking for a decisive battle (tennōzan), replied that it was premature to seek peace, 'unless we make one more military gain'".

Szó sem volt tehát arról, hogy a japánok ki akartak volna szállni.
Másik idézet: 'following the May meetings the Army staff produced a document, "The Fundamental Policy to Be Followed Henceforth in the Conduct of the War," which stated that the Japanese people would fight to extinction rather than surrender. This policy was adopted by the Big Six on June 6'.

tommybravo 2009.08.07. 09:04:42

@newtehen: "Csak amíg a japán civil lakosság fegyvert fogott volna egy szövetséges (nem amerikai!)partraszállás esetén, addig drezdában békés, polgári lakosság tartózkodott, akik teával fogadták volna az őket kirabolni vágyó jenkiket."

Akkoriban a régióban azért főleg amerikaiak képviselték a szövetségeseket, ezért nincs igazán annak értelme, amit a japánok ellenállási terveiről írsz.

Az amerikaiak pedig a világ legsötétebb diktatúrája ellen harcoltak, elsődleges céljuk nem a drezdaiak kirablása lett volna, ha bevonulnak. A drezdai bombázás indokolatlan volt, sőt, morálisan indokolhatatlan, de az nem ellenérv, hogy "teával fogadták volna" a katonákat vagy azok "rabolni vágytak" volna. Ha rabolni vágytak volna, akkor nem túl logikus visszabombázni őket a kőkorba, nem?

drazsé 2009.08.07. 09:08:21

félve teszem hozzá, de a második bomba után, amikor a császár be akarta jelenteni a kapitulációt, volt egy puccskísérlet ennek megakadályozására...

mondom, második bomba UTÁN

Mad Mind 2009.08.07. 09:28:04

@tommybravo:
Húha erre sokat nem lehet mondani. Bár azért bevillan, amikor Szaddam rezsimje ellen vonultak, valahogy csak sikerült egy csomó múzeumnak kirabolódnia Irakban.

Kis ember 2009.08.07. 09:30:30

@Mad Mind:
A háborúk már csak ilyenek. Rablás, erőszak, halál. Ezért nem szeretjük.

tárhejj · http://atarhely.hu 2009.08.07. 09:33:09

Még mindig elcsodálkozok rajta.

tommybravo 2009.08.07. 09:41:05

@Mad Mind: Sőt, sikerült a II. vh alatt is lenyúlni egy csomó mindent Európában, de attól még nem ez volt a cél, amiért jöttek.

¿Qué tapas hay? 2009.08.07. 09:43:51

Még valami:

Nem szabad az atombombázást a drezdai bombázással összehasonlítani. A drezdai bombázásnak sem hadászati, sem harcászati szerepe nem volt, pusztán a korábbi stratégiai célú (bár a szárazföldi hadviselés szabályait figyelmen kívül hagyó) angliai városbombázások megtorlására szolgált.

Az atombombázásnak (mint később az be is bizonyosodott) jelentős hadászati szerepe volt. (A Nagaszaki elleni bombázás harcászati célt is szolgált volna, amennyiben sikerül a bombát pontosan célra dobni. De nem sikerült)

Karnamantra 2009.08.07. 09:45:05

Nincs töb kép az azelőtti Hirosimáról?

zedara 2009.08.07. 09:56:07

Drezdára is atomot dobtak volna, mint ahogyan Berlinre is. Németország szerencséje a szerencsétlenségben, hogy az európai háború után volt "csak" Los Alamos... ha 1944-ben lett volna Los Alamos akkor, Európában is robbant volna atom.

¿Qué tapas hay? 2009.08.07. 11:07:05

@Zed Ara: Még egy pontatlanság. Los Alamos (LANL) már 1943-tól működött. Ami nem volt az európai háború idején (vázlatosan):
1) elegendő mennyiségű tiszta hasadóanyag a bombákhoz
2) A vegyes izotópösszetételű plutóniumbomba indításához szükséges kiforrott technika.

Kis ember 2009.08.07. 11:22:59

@¿Qué tapas hay?:
szerintem zed arra gondolt, nem volt még atombomba.

zedara 2009.08.07. 11:43:11

Így igaz, nem a kutatásokra gondoltam, hanem a robbantásra. Gondoljatok bele: 1944-ben lett volna a kísérleti robbantás, a D-nap előtt, akkor a rengeteg áldozattal járó partraszállás helyett inkább potyogtattak volna pár darab atomot Németországra és esetleg a környékére...

Kis ember 2009.08.07. 11:50:09

@Zed Ara:
Ha Alamagordo-t írtál volna, mindenki érti.

¿Qué tapas hay? 2009.08.07. 13:10:14

@Zed Ara: potyogtatták volna? Mit?

A háború végéig három bevethető bomba készült el, illetve további kettőhöz szükséges anyag volt gyártásban.

Hatékonysága ellenére az atombomba fajlagos költsége milliószorosa volt a hagyományos bombákéinak. Egy atombombával megsemmisített ellenséges személy kb. 4000 $-ba került '45-ös árfolyamon. Ez rengeteg. Az Egyesült Államoknak sem voltak azért kimeríthetetlan erőforrásai.

Épp ezért olyan helyen kellett a bombákat bevetni, ahol a legnagyobb stratégiai nyereséget lehet velük elérni, illetve ahol a legnagyobb élőerő- és technika-megtakarítást jelent. Az európai hadszíntéren ez pazarlás lett volna.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.08.07. 13:15:51

A legfigyelemreméltóbb ezeken a képeken az, hogy ahol a könnyűszerkezetes, gyúlékony faházakból gyakorlatilag semmi sem maradt, a földrengésbiztos betonépületek ott is állva maradtak. Betonépületekben még a hipocentrumtól 300 méterre is voltak túlélők. Tanulság: aki túl akar élni egy atomcsapást, az költözzön panelba. Az is megállapítható, hogy egy Fogarasi-féle bunker (2 m falvastagság) bőven elég védelmet nyújtott volna a hipocentrumban is (és városromboló atombombák esetében nem létezik "közvetlen találat", mert ezek a levegőben robbannak).

zedara 2009.08.07. 14:05:52

@¿Qué tapas hay?: "Az európai hadszíntéren ez pazarlás lett volna."

Persze, naná, főleg a Berlin nevű falucskában lett volna pazarlás...

Berlin kontra Hirosima. Hol éltek akkoriban többen, főleg a katonák és vezetők részéről?

zedara 2009.08.07. 14:07:37

@¿Qué tapas hay?:

S a D-Day veszteségeihez és rizikójához (hogy nem sikerül) képest mennyire döntöttek volna az atom mellett az amerikaiak és a brittek 1944 nyarán, ha már akkor létezett volna???

drazsé 2009.08.07. 15:28:03

khöm

az európai hadszíntéren felhasunálni 45 előtt eléggé... hát a felhasználása kockázatosabb lett volna picinykét...

egyrészt japán esetén igen kicsi volt a kockázata annak, hogy a repülőgépet lelövik (légvédelem helyzete, radarhálózat, szolgálati magassága meghaladta a legtöbb japán vadészét), míg németo. esetében ez nem volt így

másrézt pedig (továbbra is 45 előttről beszélünk!) ne felejtsük el, hogy németo. gyakorlatialg az akkori világ legnagyobb és leghatékonyabb vegyifegyverkészletén csücsült - így is csoda, hogy csak teljesen elszigetelt esetekben vetették be azokat (nem is nagyon szereplenek a törikönyvekben, és gyakorlatilag igazuk is van abban, hogy nem vetettek be vegyifegyvert) - másrészt meg a legfőbb szövetségest valamint az ott állomásozó csapatokat el is tudta érni...

nemnemnem... 45 előtt ez borzalmas kockázat volt

45 után már más volt a helyzet, de az utolsó v2 március 27 én érte el angilát....

szóval még akkor is rejtett kockázatokat

SnowFighter 2009.08.09. 22:14:01

@beavereater: ez köztudomású tény, hogy a Japánok felvették volna a szárazföldi harcot az amerikaiakkal. Amit rosszul írsz, az az, hogy az amcsik azért dobták le az atombombákat, hogy ne kelljen több millió japánt kiirtani. Ugyanis azt a háborút nem tudták volna megnyerni az amerikaiak. Japánnak a természeti adottságai is remekek a védekezésre. Még ha a reguláris hadsereget le is győzik (ami egyáltalán nem biztos), a lakosság által folytatott partizánharcot nem tudták volna letörni. Ugyanezért nem próbálta Hitler Svájcot elfoglalni (szinte minden polgárnak fegyvere volt otthon és kész volt a harcra). Ő is tudta, hogy az soha nem sikerülne. Tudták ezt az amerikaiak is Japánnal kapcsolatban, hogy a hagyományos harc itt nem működne. (És a japánok még fanatikusok is, ha hazájuk védelméről van szó.) Tehát az amerikaiak azért dobták le a bombákat, hogy egyáltalán meg tudják a háborút nyerni és hogy azt a rengeteg amerikai áldozatot megspórolják, amit elszenvedtek volna egy partraszállással. (Persze japánok is haltak volna meg szép számmal, de ez mint te is írtad, az amerikaikat egyáltalán érdekelte. Az már inkább, hogy nekik hány százezer katonájuk halna bele a szárazföldi harcba.)

Mike36 2010.01.15. 01:35:19

Tudomásom szerint azon túl, amit itt sokan fejtegettek - mármint, hogy a japók minden négyzetcentiméterért harcoltak volna, kegyetlenkedtek, "hátbaszúrva" támadtak (ugye Pearl Harbor megtámadása kamu békatárgyalások alatt) volt egy sokkal fontosabb oka is az atombomba bevetésének, mégpedig Sztálin elrettentése attól, hogyha már eljutott Európa közepéig, ne induljon tovább nyugatnak. Ugyanis az amcsiknak voltak olyan bombázóik (B-akárhány, most ebben a pillanatban nem ugrik be, hülyeséget meg nem irnék) amiket a ruszkik a nagy repülési magasság miatt nem tudta volna érzékelni, ergo az amcsik oda dobnak atomot ahová akarnak.

awex 2013.09.19. 00:52:10

@SnowFighter:

azért svájc nem kevés hadianyagot gyártott a németeknek ...
süti beállítások módosítása