Ray Kurzweil, a világ egyik legismertebb futurológusa azt állítja, hogy az emberek húsz éven belül halhatatlanokká válhatnak, mivel annyival többet fogunk tudni az emberi testről és a nanotechnológiáról.
Kurzweilről tudható, hogy rengeteg tudományos díján túl (pl. az év feltalálója, vagy az USA legmagasabb technológiai díja) tizenegy tiszteletbeli doktori címe van, három különböző elnök tüntette ki, és Bill Gates, a Microsoft elnöke „a mesterséges intelligencia jövőjét legjobban megjósoló” személynek nevezte.
A hatvanegy éves amerikai szerint, ha ebben az ütemben folytatódik a génekkel és a számítógépekkel kapcsolatos tudásunk növekedése, akkor húsz éven belül elérhető lesz az a fajta nanotechnológia, aminek segítségével lecserélhetővé válnak az ember életfontosságú szervei.
Kurzweil hozzáteszi, hogy noha állításai túlzónak hangozhatnak, már jelenleg is léteznek különböző biológiai implantátumok, vagy pl. a mesterséges hasnyálmirigy. A napokban többek között a következőket írta a Sun folyóiratban (ami ugyebár kábé a Blikknek felel meg, tehát finoman fogalmazva nem egy Science Magazin)
„Velem együtt sok tudós gondolja úgy, hogy kb. húsz év múlva meglesznek az eszközeink ahhoz, hogy újraírhassuk testünk ősöreg szoftverét, és ezáltal először megállítsuk, azután peidg visszafordítsuk az öregedés folyamatát. Azután pedig a nanotechnológia hozzásegíti az embert az örök élet eléréséhez.
A nanobotok képesek lesznek a vörös vértestek helyettesítésére, ráadásul több ezerszeres hatékonysággal. Huszonöt éven belül képesek leszünk rá, hogy teljes erővel lenyomjunk egy tizenöt perces biciklis sprintet egy levegővétellel, vagy négy órát búvárkodjunk oxigén nélkül.
Ha valakinek valamiért még nem ültettek be egy – egyébként már széles körben elterjedt – bionikus szívet, és szívinfarktusa lesz, akkor az illető nyugodtan elmehet az orvoshoz egy kisebb operációra, miközben életben tartják a vérében lévő nanobotok. A nanotechnológia elménk határait pedig olyan szinten fogja kitolni, hogy néhány perc alatt képesek leszünk egy könyv megírására.
Ha valamilyen virtuális valóságba vágyunk, a nanobotok lezárják az agyunkat ért ingereket, és oda visznek, ahová csak szeretnénk. Elterjed a virtuális szex is. A mindennapjainkban pedig az agyunkban hologrammszerű alakok fogják elmagyarázni, hogy éppen mi is történik. Tehát olyan világ vár ránk, ahol az emberek kiborggá válnak, mesterséges tagokkal és szervekkel.”
A cikket olvasva több gondolatom támadt (azon túl, hogy a Microsoft Office Gémkapocs Asszisztense az agyamban fog hologrammszerűen megjelenni...)
Egyrészt, mi lesz a helyzet a túlnépesedéssel? (Persze a balesetek, gyilkosságok nem múlnak el az öregedés leállításával, de azért az elenyésző…) Másrészt, vágyom én egyáltalán egy ilyen világba?
Via The Telegraph
Ez is érdekelhet a blogon: TOP hét boszorkányos mesterséges anyag
.
Kevesen tudják, hogy Budapesten volt az első olyan világverseny, ahol kötelező volt a nemi vizsgálat: az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokság. A teszt abból állt, hogy a 243 indulónak többé-kevésbé meztelenül fel kellett vonulnia egy csupa nőkből álló orvosi bizottság előtt. (És a bizottság tagjainak nő-mivoltát vajon ki vizsgálta??) Mindenesetre egyetlen versenyző sem bukott le, viszont a megalázó élményből rendes méretű botrány kerekedett. Így 1967-ben a kijevi atlétikai Európa Kupán már kromoszómavizsgálattal próbálták kiszűrni az álnőket.
Utoljára az elmúlt hetekben Caster Semenya dél-afrikai futónőt támadták azzal, hogy ő igazából nem is nő. Hogy mennyire az, végül novemberben fogja szegényről eldönteni a Nemzetközi Atlétikai Bizottság... Persze nem ő volt az első, akinek a mindenféle nemi jegyei botrányt kavartak. Kik voltak hát Semenya elődei?
Dora Ratjen
Az 1936-os olimpián Adolf Hitler meg akarta mutatni az egész világnak az árja faj felsőbbrendűségét. Női magasugrásban a németek Dora Ratjent nevezték, aki két dologról is ismert volt: egyrészt hogy nagyon mély hangja volt, másrészt pedig, hogy nem volt hajlandó a többiekkel együtt bemenni a női zuhanyzóba… Ratjen végül egy német vasútállomáson bukott le, egy Európa-bajnokságról hazafelé: kiszúrtak valami gyanúsat a szoknyája alatt… kiszúrták, hogy nem borotválkozott... Elrendelték az orvosi vizsgálatot, és Ratjenről hamar kiderült, hogy igazából Hermann. 1938-ban örökre eltiltották a további versenyzéstől.
Stella Walsh
Volt idő, amikor a lengyel-amerikai sprinter, Stella Walsh volt a leggyorsabb nő a földön. 1932-ben aranyérmet, 36-ban ezüstöt nyert százméteres síkfutásban. Karrierje során több mint száz nemzeti- és világrekordot jegyzett, és bekerült az amerikai „Track and Field Hall of Fame”-be. Egész életét nőként élte le (beleértve rövid házasságát egy amerikai férfival). 1980-ban Cleveland-ben áldozatul esett egy bevásárlóközpont elleni fegyveres támadásnak. A halottkém meglepődve fedezett fel valami oda nem illőt Stella Walsh lábai között... A további vizsgálat megállapította, hogy kromoszómái szerint tulajdonképpen férfi és nő is volt egyszerre.
.
Utolsó kommentek