Az alább felsorolt dolgokat sokaknak rosszul tanították meg az iskolában. Te vajon találkoztál velük? És tudod a helyes választ?

A víz nem csak azért kék, mert visszatükrözi az eget

Sokan hiszik azt, hogy a tengerek és tavak vize csak azért kék, mert visszatükröződik bennük az ég színe. A valóság ezzel szemben az, hogy a víz önmagában is kék. Ennek az a magyarázata, hogy a vízmolekulák is elnyelnek valamennyi fényt, méghozzá különböző mennyiséget a különböző tartományban. Ezek után a vizet olyan színűnek látjuk, amilyen színből a legkevesebbet nyeli el, tehát a legtöbbet sugározza vissza - ez pedig a kék.

Az ég kékjének visszatükrözése? Azért annak is van jelentősége: főleg akkor, ha a víztükör sima, és tíz foknál alacsonyabb szögben tükröződik róla vissza az ég.

 

Az elektromosság nem halad fénysebességgel

Nem egy tankönyvben olvasható, hogy az elektromos áram létrejöttekor az elektronok fénysebességgel haladnak. Ha az ember ismeri a relativitáselmélet egyik fő megállapítását a fénysebességről, és kicsit gondolkodik, hamar rájöhet, hogy ez nem lehet igaz. Az elektronoknak ugyanis van tömegük, tehát elég nehéz lenne fénysebességre gyorsítani őket.

Igazából az elektronok kicsi, néhány cm/óra sebességgel haladnak, az elektromos áram halad majdnem (de az is csak majdnem) fénysebességgel. Egy példa, ami segíthet megérteni mindezt: képzeljünk el egy csomó embert, akik egy koncert bejáratánál sorban állnak. Amikor beengednek néhány embert, mindenki előrébb lép egy kicsivel, így az elsők helyén keletkezett "rés" gyorsan végigszalad az egész soron. A "lyuk" igen gyorsan szaladt végig a soron hátrafelé, miközben maguk az egyes emberek jóval lassabban haladtak előre pár lépést. Bár a példa eléggé elnagyolt, hasonló a helyzet az elektronokkal is. Köszi Sunabouzu a pontosítást!

Az évszakok hosszúsága nem egyforma

Mivel a Föld gyorsabban halad pályáján akkor, amikor közelebb van a naphoz, ezért nem pontosan egyforma hossszúak az évszakok. Bár a különbség csak néhány nap, az északi földtekén a nyár a leghosszabb évszak, a tél pedig a legrövidebb. A déli földtekén pedig pont fordított a helyzet, ott a tél a leghosszabb.

 

 

 

Pusztán a hidegtől nem leszel náthás

A hideg önmagában nem okoz megfázást, mivel azért vírusok a felelősök; pl. a rhinovírus, ami a képen látható módon néz ki - legalábbis a giantmicrobes.com oldal szerint. A náthának maximum annyi köze van a hideghez, hogy egyrészt olyankor többet tartózkodunk a kinti levegő helyett másokkal összezárva, másrészt télen a gyümölcsök, zöldségek hiánya miatt amúgy is gyengébb a szervezetünk. Ezt pedig a vírusok - köszönik szépen -, nagyra értékelik.

 

 

 

A meteoritok nem forrók, amikor földet érnek

Amikor egy meteorit földet ér, meleg, de nem forró. A légellenállás miatt a külseje ugyan felforrósodik annyira, hogy meg is olvadjon, de ez a külső kéreg le is töredezik róla, mire földet ér. Mivel azonban a meteoritok anyaga nem jó hővezető, így a belsejének (ami addigra a külseje lesz) nem adódik át túl sok hő. Ezért nem is lesz forró a meteorit a becsapódáskor.

 

Nem Kolumbusz bizonyította be, hogy a Föld gömbölyű

A tévhit szerint Kolumbuszt kinevették, amikor el akart jutni Indiába, és azt mondták neki, hogy le fog esni a Föld széléről. Valójában Kolumbusz idejében már a hajósok és a navigátorok tudták, hogy a Föld gömbölyű, sőt, ezzel már az ókorban is tisztában voltak.

A vita igazából arról folyt, hogy mekkora a gömb sugara, és ebből következően az út hossza. Ebben Kolumbusz tévedett is: ha nem esik útba az amerikai kontinens, sosem jutott volna el élve Indiába.

 

A kínai Nagy Fal nem látszik az űrből

Ez az állítást két részre kell bontani. Egyrészt, amikor az űrhajó alacsony pályán tartózkodik, az ember által épített műtárgyak közül több is látható, nem csak a Nagy Fal. Az űrhajósok elmondása szerint ilyen magasságból kivehetők mezőgazdasági területek, gátak, városok, vasútvonalak, autópályák, nagyobb tengerjáró hajók, sőt, bizonyos épületek is.

Másrészt az Apolló programban résztvevő asztronauták elárulták, hogy a Holdról nézve egyetlen emberi objektum sem látható. Még a kínai Nagy Fal sem.

A Holdnak nincs sötét oldala

A Hold keringési és forgási sebességének arányából következik az a nagyon valószínűtlen jelenség, hogy a Földről mindig ugyanazt az oldalát látjuk. De mivel a Holdat nem a Föld, hanem a Nap világítja meg, ezért a Földhöz hasonlóan a Holdnak sincsen olyan oldala, ami mindig sötétben lenne. Beszélhetünk a Hold (Földről nézve) "túlsó" oldaláról, de "sötétről" nem.

 

 

 

Via 2spare.com

A blogon érdekelhet még ez is: Boszorkányos mesterséges anyagok, amik fittyet hánynak az általánosan ismert fizikára.

.

Címkék: érdekes tudomány tévedés iskola tévhit

Szerző: tulelocsomag

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lenyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr251211128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sunabouzu 2009.08.23. 22:10:37

Basszus ennyi ökörséget. Honnan veszed te ezeket? Jó, azért a holdas sztorin és az elektronoson kívül nem hülyeségek, csak éppen triviálisak. A holdasba nem akarok belemászni, ahhoz csak annyit, hogy Te a földről tényleg csak és kizárólag ugyanazt az oldalát láthatod, emlékeim szerint a tengelye körüli forgás miatt mutatja ugyanazt az oldalát, ha pedig nem, akkor akkor vaan felénk, amikor épp nincs megvilágítva.
Az elektronos sztoriról meg: valójában az elektronok kvára gyorsan mozognak, de annyira összevissza, hogy a bruttó elmozdulásuk a végén talán csak egy két centi másodpercenként, de attól még az átlagsebessége nagyon magas, ha jól emlékszem, anyagban durván háromnegyede a c nek. Viszont vákuumban gyorsítófeszültséggel ennél sokkal jobban fel lehet gyorsítani az elektronokat, közel a fény sebességére.
Tévhit lehet, hogy a váltakozó feszültségű vezetéken sem halad túl gyorsan az elektron, mert ott ide-oda fordul másodpercenként kb 50szer. Köze nincs ahhoz amit példaként felhoztál. Az max a töltésvándorlásra lenne jó példa, de ott is csak a pozitív töltésére, mert az hordozzák a "lyukak". Nem akarok jobban belemenni, nem állt szándékomban megbántani, csak kérlek egyrészt ne találd fe a spanyolviaszt, másrészt ne terjessz hülyeségeket.

tulelocsomag · http://lenyeg.blog.hu/ 2009.08.23. 23:23:13

@Sunabouzu: @Sunabouzu: Azért nem vagy kispályás... Leírod, hogy "ennyi ökörséget", aztán kiderül, hogy a nyolcból hat szerinted sem ökörség, a hetediket nem értetted meg (a Holdról szólót), ráadásul a nyolcadik állítás is igaz - szerinted is - csak a magyarázat hibás.

A Holddal kapcsolatban én is azt írtam, amit te, hogy a Földről nézve csak és kizárólag ugyanazt az oldalát látod, de az attól még nem lesz "sötét" oldal. Az elektromos árammal kapcsolatban viszont tényleg igazad van, kihúztam. De még egyszer: a lényeg az, hogy az elektronok NEM haladnak fénysebességgel. Még vákuumban sem. A "majdnem fénysebesség" és a "fénysebesség" pedig olyan, mint a kapufa és a gól - eléggé nem ugyanazok...

A többire azt írod, hogy triviális. Örülj neki, hogy számodra az. Nemrégiben próbaképp megkérdeztem egy fizika(!) tanárt az elsőről. Nem tudta a jó választ. Vajon ő mit tanít a diákjainak?

Sunabouzu 2009.08.23. 23:41:12

@tulelocsomag: A többivel nem volt baj, a holdas csak rosszul jött át, és szerintem félreérthető, csak az elektronos verte ki a biztosítékot. Közel fél évig rágcsáltunk kvantumfizikát, és számoltunk elektronröppályát, meg egyébként egyéb érdekes dolgokat (egyetemen), és tutira mondhatom, hogy (bár nem most volt és lehet pontatlan) a fénysebesség "99%"-a az lazán fénysebesség. Ilyenkor az elektronnak brutálisan megnő a tömege, ~tehetetlensége, azaz innentől nagyon nagyon sok energia kell a további gyorsításához, és ez vezet oda hogy kvázi lehetetlen elérni a fénysebességet, de eléggé meg lehet közelíteni. Alapjáraton nem mennek ilyen gyorsan, egyrészt mert teljesen mást csinálnak mint egy foton, mondhatnám hogy nem ugyanarra vannak kitalálva, másrészt folyton nekimennek mindennek, amiről vissza tudnak pattanni, de ez hosszú (és érdekes) sztori, és nem kommentbe való. Különben semmi bajom a bloggal, még érdekes írások is voltak rajta amiket eddig olvastam.
Milyen fizikatanár az ilyen? Hol tanít?

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.09.10. 22:18:53

Szerintem a "Hold sötét oldala" úgy is érthető hogy számunkra "sötét", azaz ismeretlen. Az emberi nyelvbe simán belefér az ilyen használata a sötét szónak, és itt szerintem pont erről van szó.

Benbe · http://www.benbe.hu 2009.09.10. 22:31:18

Nekem a kedvencem az, hogy a mai napig a fizika tankönyvek 90%-ában a méter kriptonos definíciója szerepel a '86 óta érvényes fénysebességessel szemben. Hiába, a másolás...

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2009.09.10. 22:38:14

röviden, a víz azért kék, amiért az ég kék.

TBal 2009.09.11. 15:47:36

A holdról: nem véletlen, hogy csak ugyanazt az oldalát látjuk. Ha belegondoltok, ez teljesen logikus. A Föld forgása lassul, kezdetben kb. 400 napból állt (ezt nem tudom biztosan, csak hogy gyorsabb volt). Azért lassul, mert súrlódik: a Naphoz közelebbi felére nagyobb gravitáció hat, mint a Naptól távolabbi felére, ezért forgás közben deformálódik. Akkor nem fog deformálódni, ha mindig ugyanazt a felét mutatja a nap felé.

A Holddal is ugyanez történt, csak az már elérte az egyensúlyi állapotot. Ha jól tudom, a Merkúr is ugyanígy megállt.