Működik a fizika
2009.05.23. 16:22
Megnéztem volna, amikor először csinálja...
.
Megnéztem volna, amikor először csinálja...
.
A webdesignerdepot.com összeállított egy nagyon érdekes listát az operációs rendszerek designjának fejlődéséről. Megtetszett, úgyhogy megosztom veletek is!
A grafikus felhasználói felület (GUI) az, amin keresztül a felhasználók kényelmesen kommunikálhatnak a számítógépükkel. Az évek során rengeteg GUI készült a különböző operációs rendszerekhez, mint pl. az OS/2, Macintosh, Windows, Amiga, Linux, Symbian OS és még sok más. Nézzük meg a főbb operációs rendszerek felületének a fejlődését a nyolcvanas évektől kezdve napjainkig!
Előrebocsátom, hogy ez a cikk csak a felhasználói felületek dizájnjának nagyobb mérföldköveit emeli ki, nem pedig az operációs rendszerek fejlődését. Ráadásul nem vesszük végig minden ma létező operációs rendszer minden grafikus felületét.
Az első GUI-t a Xerox Palo Alto Research Centerében (PARC) fejlesztették ki a hetvenes években. Ez a kutatás új távlatokat nyitott a számítógépes grafika fejlődésében.
Az első személyi számítógép, ami modern grafikus felhasználói felületet használt, a Xerox Alto volt. 1973-ban fejlesztették ki, kereskedelmi forgalomba sosem került, főképp arra szánták, hogy segítse az egyetemeken folytatott kutatásokat.
Ez volt az első grafikus felhasználói felülettel és alkalmazásokkal rendelkező integrált asztali számítógép. Először Xerox Star-nak hívták, később átnevezték ViewPoint-ra, még később GlobalView-ra.
Szoktak Lisa OS-ként is utalni rá, de ebben az esetben az OS nem az Operating-, hanem az Office System rövidítése. Az Apple elsősorban szövegszerkeszésre fejlesztette ki. Sajnos eltűnt a süllyesztőben, mivel az Apple Macintosh operációs rendszer olcsóbb volt. Megjelentek későbbi változatai is, a Lisa OS 2 1983-ban, illetve a Lisa OS 7/7 3.1 1984-ben, de ezek csak magát az operációs rendszert érintették, a grafikus felhasználói felületet nem.
.
Forrás: http://www.makeuseof.com/tag/10-youtube-url-tricks-you-should-know-about/
Íme néhány trükk, amivel feltuningolhatod a használati szokásaidat:
Ha unod a kommenteket, a kapcsolódó videókat és a többi csili-vilit, és csak az adott filmre lennél kíváncsi, használd a QuietTube-ot! A Youtube link elé írd be, hogy http://quietube.com/v.php/ és utána kezdd el a https://www.youtube.com/stb-t. Így csak a film fog megjelenni egy fehér háttérrel.
Adott egy 5 perces videó, amiből az érdekes rész 3:22-nél kezdődik. Eszedbe jutott már, hogy milyen jó lenne, ha egyből arra tudnál linkelni? Jó hírem van, a dolog megoldható! Nem kell mást tenni, mint az URL végére odabiggyeszteni a következőket: #t=03m22s (értelemszerűen ez bármilyen perccel és másodperccel működik)
.
A kerítés melyik oldalára születnél szívesebben?
A kép nem Photoshop, Sao Paolo-ban készült:
.
Nem egy diák életét keserítette meg elsős mérnökpalánta korunkban, amikor véresre tanult szemekkel beült megírni a zéhát, visszakapta egy szép nagy eggyessel a tetején, megnézte mit rontott el, és látta, hogy nála 3+2=8. Vagy 9. De semmi esetre sem 5...
Persze, nekünk ott volt kifogásként, hogy emberek vagyunk és nem gépek, bár a tanárokat ez valahogy sose érdekelte... De vajon milyen kifogást tud kitalálni mondjuk a Google számológépe, ha nem tud számolni?
Ha pl. ide kattintasz, a képen látható eredményt fogod kapni:
Az Excel 2007-esben is tetten érhetünk hasonló okosságokat: írjuk be az idézőjelek nélkül egy cellába, hogy „=850*77,1” A helyes válasz 65535, az Excel szerint viszont 100000!
Namármost. A számítógépeknek definíció szerint... hogy is mondjam csak... illene elég jól számolni. Akkor viszont hogyan lehetséges, hogy ilyen hülyeségeket próbálnak velünk elhitetni?
.
Nemrégiben elhunyt a francia zeneszerző, Maurice Jarre. Néhány órával később egy dublini diák, Shane Fitzgerald felrakott Maurice Jarre életrajzi oldalára egy hamis idézetet a Wikipédián. Kíváncsi volt, vajon felkapja-e az idézetet a média. Elmondása szerint arra számított, hogy néhány kisebb blog vagy helyi újság fogja csak ellenőrzés nélkül átvenni a mondatokat. Ehhez képest egymás után látta viszont a híresebbnél-híresebb újságok online kiadásában.Az „idézet” weboldalak tucatjain jelent meg többek között Angliában, Ausztráliában, Amerikában és Indiában.
Íme a hamis idézet: „Úgy is lehetne mondani, hogy az egész életem egy nagy zenemű. A zene volt az életem, a zene keltett életre, és a zenén keresztül fognak rám emlékezni akkor is, amikor én már rég nem leszek. Amikor meghalok, egy utolsó keringő dallama fog járni a fejemben. De ezt már csak én fogom hallani, senki más.”
A diák várt néhány hetet, végül elkezdett emaileket írni az újságoknak, leleplezve a kísérletet. A brit Guardian volt az egyetlen, amelyik elismerte a tévedését. A többiek vagy szó nélkül gyorsan eltűntették weboldalukról az idézetet, vagy egyszerűen fent hagyták úgy, ahogy volt...
.
Utolsó kommentek