Tudományos tévhitek az iskolában
2009.08.16. 15:33
Az alább felsorolt dolgokat sokaknak rosszul tanították meg az iskolában. Te vajon találkoztál velük? És tudod a helyes választ?
A víz nem csak azért kék, mert visszatükrözi az eget
Sokan hiszik azt, hogy a tengerek és tavak vize csak azért kék, mert visszatükröződik bennük az ég színe. A valóság ezzel szemben az, hogy a víz önmagában is kék. Ennek az a magyarázata, hogy a vízmolekulák is elnyelnek valamennyi fényt, méghozzá különböző mennyiséget a különböző tartományban. Ezek után a vizet olyan színűnek látjuk, amilyen színből a legkevesebbet nyeli el, tehát a legtöbbet sugározza vissza - ez pedig a kék.
Az ég kékjének visszatükrözése? Azért annak is van jelentősége: főleg akkor, ha a víztükör sima, és tíz foknál alacsonyabb szögben tükröződik róla vissza az ég.
Az elektromosság nem halad fénysebességgel
Nem egy tankönyvben olvasható, hogy az elektromos áram létrejöttekor az elektronok fénysebességgel haladnak. Ha az ember ismeri a relativitáselmélet egyik fő megállapítását a fénysebességről, és kicsit gondolkodik, hamar rájöhet, hogy ez nem lehet igaz. Az elektronoknak ugyanis van tömegük, tehát elég nehéz lenne fénysebességre gyorsítani őket.
Igazából az elektronok kicsi, néhány cm/óra sebességgel haladnak, az elektromos áram halad majdnem (de az is csak majdnem) fénysebességgel. Egy példa, ami segíthet megérteni mindezt: képzeljünk el egy csomó embert, akik egy koncert bejáratánál sorban állnak. Amikor beengednek néhány embert, mindenki előrébb lép egy kicsivel, így az elsők helyén keletkezett "rés" gyorsan végigszalad az egész soron. A "lyuk" igen gyorsan szaladt végig a soron hátrafelé, miközben maguk az egyes emberek jóval lassabban haladtak előre pár lépést. Bár a példa eléggé elnagyolt, hasonló a helyzet az elektronokkal is. Köszi Sunabouzu a pontosítást!
Az évszakok hosszúsága nem egyforma
Mivel a Föld gyorsabban halad pályáján akkor, amikor közelebb van a naphoz, ezért nem pontosan egyforma hossszúak az évszakok. Bár a különbség csak néhány nap, az északi földtekén a nyár a leghosszabb évszak, a tél pedig a legrövidebb. A déli földtekén pedig pont fordított a helyzet, ott a tél a leghosszabb.
Pusztán a hidegtől nem leszel náthás
A hideg önmagában nem okoz megfázást, mivel azért vírusok a felelősök; pl. a rhinovírus, ami a képen látható módon néz ki - legalábbis a giantmicrobes.com oldal szerint. A náthának maximum annyi köze van a hideghez, hogy egyrészt olyankor többet tartózkodunk a kinti levegő helyett másokkal összezárva, másrészt télen a gyümölcsök, zöldségek hiánya miatt amúgy is gyengébb a szervezetünk. Ezt pedig a vírusok - köszönik szépen -, nagyra értékelik.
A meteoritok nem forrók, amikor földet érnek
Amikor egy meteorit földet ér, meleg, de nem forró. A légellenállás miatt a külseje ugyan felforrósodik annyira, hogy meg is olvadjon, de ez a külső kéreg le is töredezik róla, mire földet ér. Mivel azonban a meteoritok anyaga nem jó hővezető, így a belsejének (ami addigra a külseje lesz) nem adódik át túl sok hő. Ezért nem is lesz forró a meteorit a becsapódáskor.
Nem Kolumbusz bizonyította be, hogy a Föld gömbölyű
A tévhit szerint Kolumbuszt kinevették, amikor el akart jutni Indiába, és azt mondták neki, hogy le fog esni a Föld széléről. Valójában Kolumbusz idejében már a hajósok és a navigátorok tudták, hogy a Föld gömbölyű, sőt, ezzel már az ókorban is tisztában voltak.
A vita igazából arról folyt, hogy mekkora a gömb sugara, és ebből következően az út hossza. Ebben Kolumbusz tévedett is: ha nem esik útba az amerikai kontinens, sosem jutott volna el élve Indiába.
A kínai Nagy Fal nem látszik az űrből
Ez az állítást két részre kell bontani. Egyrészt, amikor az űrhajó alacsony pályán tartózkodik, az ember által épített műtárgyak közül több is látható, nem csak a Nagy Fal. Az űrhajósok elmondása szerint ilyen magasságból kivehetők mezőgazdasági területek, gátak, városok, vasútvonalak, autópályák, nagyobb tengerjáró hajók, sőt, bizonyos épületek is.
Másrészt az Apolló programban résztvevő asztronauták elárulták, hogy a Holdról nézve egyetlen emberi objektum sem látható. Még a kínai Nagy Fal sem.
A Holdnak nincs sötét oldala
A Hold keringési és forgási sebességének arányából következik az a nagyon valószínűtlen jelenség, hogy a Földről mindig ugyanazt az oldalát látjuk. De mivel a Holdat nem a Föld, hanem a Nap világítja meg, ezért a Földhöz hasonlóan a Holdnak sincsen olyan oldala, ami mindig sötétben lenne. Beszélhetünk a Hold (Földről nézve) "túlsó" oldaláról, de "sötétről" nem.
Via 2spare.com
A blogon érdekelhet még ez is: Boszorkányos mesterséges anyagok, amik fittyet hánynak az általánosan ismert fizikára.
.
Utolsó kommentek